Van egy csaj az Elite Army-ban, akinek van két gyereke meg egy szar házassága. Mondhatjuk azt is, hogy a nő szinte menekült a karjaimba, annyira hiányzott neki a törődés amit a farkammal meg is adtam neki. Persze ilyenkor dugás előtt, vagy után meg kell hallgatni a bánatát, ebben amúgy profi vagyok, olyan szinten tudok figyelni órákon keresztül, hogy közben aztán kurvára nem érdekel a téma, de hát lehet választani, szegény ember kézzel nőz. 

A csávó körülbelül azóta csalja, amióta házasok. Ez tizenkét éve tart. Nem is csinál belőle nagy ügyet, elmondja otthon, mert a feleség még ennek ellenére is kitart mellette meg a gyerekeke mellett. Beletörődik a sorsába, hagyja, hogy hideg üres ágyba feküdjön le, amelyről tudja, hogy előzőnap, más nő izzadt, most pedig az ura máshol kúr rommá valami kisribancot. Ezzel a dologgal nekem még nem is lenne problémám, mert az a nő aki az ilyet tűri, meg is érdemli a sorsát. Ami viszont már nekem is sok, az a fizikai erőszak. Egyrészt szellemi korlátok miatt is, mérhetetlenül ostoba és buta embernek tartom azt, aki a valós, vagy vélt sérelmeit fizikai agresszión keresztül vezeti le. Olyan ősemberes, ahol az izmok dominálnak. Mindig is sokkal többre tartottam a lélek kínzását, elegánsabb, stílusosabb és bár nem hagy látható nyomot, sokkal nehezebben gyógyul. Most írt a csaj, hogy kórházban fekszik, mert a csávó nekifutásból lerúgta a veséjét. Bemegyek hozzá virággal, csokival meg, zsepivel meg minden fasszal amikor ilyennel kell, kérdezem, hogy rendőrségi feljelentés volt már? Azt mondja, hogy nem és nem is lesz. Nézek rá furán, látja a kérdőjelet a tekintetemen, de csak mosolyogva legyint. Nem fontos. Kérdeztem, hogy mióta vannak ilyen esetek; tíz éve. Namost lehet, hogy én féreg vagyok és sok nőt átverek, kihasználok, összetöröm a szívét, de olyan patkányságot, hogy megverni egy nálam jóval gyengébb lányt, azt még az én gyomrom sem veszi be. Elgondolkodtat maga a tény, hogy bár nem szereti a férjét, nem tervez vele, folyamatosan csalja, ráadásul még meg is veri, hogy mindezek ellenére, miért nem lép? Pénz van, nem lenne téma egy elköltözés. De valamiért mégsem teszi. Kéthetente eljön, megkúrom, elpanaszolja, hogy milyen szar a férjével és megelégedik ennyivel. Ez az élet? Ez neki jó? Őszinte kétségek között vagyok, mert legszívesebben feljelenteném, de elviekben a nőnek is be kéne vallania a rendőrök előtt, hogy igen van bántalmazás, viszont ezt nem fogja megtenni. Mi a szart lehet ilyenkor csinálni?

Pötty, a törékeny testű kis ribanc szeretőm, közel három hónap kúrás után véget vetett a kapcsolatának. Na de nem volt ez olyan egyszerű szülés. 

Körülbelül augusztus 20. óta megy köztük a balhé. A csaj mondja, hogy ez a kapcsolat így szar, a csávó meg ahhoz is hülye, hogy megértse. Persze akinek nem tűnik fel, hogy három év alatt egyszer sem volt képes megkúrni úgy igazán rendesen a barátnőjét, abból bármit kinézek. Nemtudom megmondani, hogy miért, de valamiért nagyon megtetszett nekem Pötty. Egyrészt fantasztikus vele a szex, jól is néz ki, meg egész jól megértjük egymást. Voltak olyan kósza gondolataim, hogy életem végéig mégse lehet folyamatosan húsos combokról, másik combokra mászkálni és ha valakivel akkor a Pöttyel el tudtam volna képzelni akár monogám kapcsolatban is. Végtére is szeretem a kihívásokat. Múlt hét pénteken éppen az új bilincsét avattuk fel, de valahogy nem volt ott agyban, láttam is rajta és bazmeg kihatással volt a teljesítményemre. Nagyban kúrom, mikor hívja az anyja, erre felveszi.. Dafaq. Beszél vele öt percet, közben megkér, hogy kapcsoljam ki a zenét. Oké. Leteszi, ránéz a farkamra, ami azalatt az öt perc alatt, amíg végighallgattam, hogy kelkáposztafőzelék lesz, meg venni kéne majd pár zsemlét és jövő héten elmennek kirándulni, apuka, anyuka, pötty meg a pasija, valahogy lelankadt. Nézi-nézi erre elkezd sírni, hogy már fel sem tud izgatni. Mondom, hogy nem erről van szó, de viszonylag ritkán izgultam fel bármilyen főzelékre eddig, bár lehet, hogy egy langyosra mikrózott sárgaborsófőzeléket kipróbálok majd unalmas napjaimban, de ne aggódjon, jöjjön egy picit közelebb úgy szájjal és két másodperc alatt gyorsul majd százra a farkam, de nem ő bazmeg sírt. Ezt mondjuk igazán elmagyarázhatná valaki, hogy egy ilyen szitu után, úgy nagyjából mégis mit várt, de mivel szopni csak nem akart, így kézzel magamra segítettem és tényleg nem volt gond, de ekkor meg már nem akarta folytatni. Sejtettem, hogy valami más lehet a dologban, így hagytam az egészet a faszba, lőttem be egy filmet, aztán cigiztünk inkább, hogy legalább a hangulat ne legyen még ennél is szarabb. Persze a kis ribancot se kell félteni, a meztelen testem látványát nem sokáig bírta, így hamarosan folytattuk és megkapta amit érdemelt, rommá kúrtam szegény kislányt. Csillogó szemekkel ült az anyósülésen míg hazáig, mert látod baszott úriember vagyok, még haza is viszem. Fél óra sem telt el, jön az üzi, hogy a csávója kidobta. Telefonon. Oké én is féreg vagyok, de bazmeg ennyire? Én legalább odaállok, hogy lássam a könnyeket (más kérdés, hogy az összetört szívekre izgulok), de legalább akkor is van tököm. Na mindegy, azóta nem kúrtunk. Azért mert a csaj össze van törve. Három hónapja csalja a pasiját de mégis ő sír. Faszom se érti a nőket, és faszom se fog megváltozni, inkább lekúrok mindenkit aki szembe jön. Inkább én kúrjak át másokat mint valaki engem, nemigaz? 

A szeretőségnek sok válfaja van. Lehet nyitott kapcsolat, lehet monogám csak testi viszony vagy éppen olyan, ahol az egyik félrelépő fél, nem várja el, sőt izgatja is a tudat, hogy nem csak vele szexszel a párja. Zúzós napot zártam tegnap, magam sem gondoltam. Véget ért az egyik zenei fesztivál és mivel rohadtul elegem volt, a fűben, sátorban, kocsiban kúrástól és vágytam a puha kezek, lassú érintésére, finom illatokra, a pállot, sörszagú pina helyett, így szóltam az egyik csajnak, aki az elite army-m tagja, hogy aludjon már ott nálam, vágyok egy kis kényeztetésre. Édes szíve tudja, hogy nem akarok tőle semmit, de még így is hajlandó megtenni nekem mindent, pedig kurvakorrekt voltam kivételesen. Jött is, este 9-re itt volt még ásványvizet és cigit is hozott, ahogy kértem. Elmeséltem neki, a négy nap fáradalmait, majd szépen megmasszíroztuk egymást és keményen kúrtunk hajnalig. Hétre ment dolgozni, én pedig visszafeküdtem. Tíz körül jött az üzenet telefonon, hogy Pötty akiről már meséltem itt és itt, hogy ráér, átjönne. Mosolyogtam, csak egy feltartó hüvelykujjat mutató kezet küldtem a csetprogramon és már mentem is zuhanyozni, meg rendbetenni a lakást. Alig telt el fél óra és már ide is gurult a cuki kislányos biciklijével. Eleinte fura volt, hideg mint egy jégcsap nem akart megölelni, meg megcsókolni, leült a fotelba és cigizett meg a telefonját nyomkodta. Gondoltam, hogy a pasijával lehet valami, mert a alig egy hete mikor a fesztivál előtti alapozáskor, majd a fesztivál alatt vágtam gericnre, akkor a csávója idáig kísérte. Mekkora gyökér már. Az ablakon át néztem, hogy még puszit is ad neki, a csaj meg unott fejjel odatolja az arcát, aztán jön fel, hogy megkapja az igazi faszt. Régebben még szántam az ilyen embereket, most már csak léhányni tudom őket, bár ha jobban belegondolok, minden egyes testnedvem többet ér mint ők, szóval hagyjuk is. Míg a telefonját nyomkodta, én tettem be egy kis zenét, facsartam egy finom limonádét, majd rágyújtottam én is. Megkérdeztem, hogy mi a baj, vagyunk olyan viszonyban, hogy nem csak az arcára verem a gecit, majd mutatom az ajtót, neki a lelkét is ápolom, nemcsak a testét. Csak a pasija, a családja, a mindenki. De haggyuk is, nem ezért jött, majd hangsúlyt téve a mondat végére, elnyomta a sodrott cigarettáját. Miután jól kinyaltam megcsörrent a telefonja, a pasija volt, persze felvette, de azért közben óvatosba nyaltam még csak, hogy érezze a törődést. Miután letette, az én exem hívott, aki nemrég költözött el tőlem, csak kacsintott és már szopta is a faszt, én pedig felvettem a telefont. Fel szeretett volna jönni pár cuccáért, amik itt maradtak, de diszkréten jeleztem neki, hogy nem érek rá. Innen elszabadult a pokol és karmolva és harapva lettem. 2 óra körül elment, a ház előtt várta már a pasija. Nem tudom mit adott be neki, hogy hímzőszakkörre jár, vagy mi, de én kurvára röhögtem. Háromkor hívott az exem, hogy kurvajólenne, ha találkoznánk, ezer megbeszélni valónk van és szeretné elvinni a cuccait is. Mondtam neki, hogy oké, jöjjön fel, már ráérek. Feljött, beszélgettünk, tök kedélyes volt, viccelődött azzal, hogy hány nő lehetett a fesztiválon. Én persze csak mosolyogtam, de azért hét év nem telik el nyomtalanul, látta rajtam, hogy kielégülve fekszem az ágyon, erre bekérdezett, hogy akkor itt most csaj volt és éppen dugtunk mikor hívott? Mondtam, hogy igen. Ebből nem is lett volna gond, békésen váltunk el, de rákérdezett, hogy a Pötty volt-e mert látta elmenni, ismerik egymást, egyszer kétszer összefutottak. Kicsit szerettem volna húzni az agyát, ezért bevallottam, hogy igen. Jött a hiszti, a sírás meg az, hogy a volt közös ágyunkban dugtam pont őt, akit még ismer is és már régebben is gondolta, hogy az a nő az be akar engem hálózni és most az jár a fejében, hogy pont őt forgattam és kúrtam azon az ágyon. Gondolkodtam, gondolkodtam, nem értettem a helyzetet, mert nem volt gondja ezalatt a pár hónap alatt, amióta külön vagyunk, hogy nőket dugok. Aztán leesett, hogy ez a nő felizgult és elkezdett kívánni, mert féltékeny volt, hogy egy olyan nőt dugtam meg, akit ő is ismer, akit bemutattam neki, akit archoz tud kötni. Levettem a polómat, mert rohadt meleg volt, erre láttam, hogy teljesen kiakadt észrevette a karmolásnyomokat az oldalamon és elszabadult a pokol. Ez a nő úgy letepert és megbaszott a volt közös ágyunkban, ahogy még 7 év alatt sem sikerült, ordítva élvezett el, majd percekig pihegett. Arra gondoltam -mondta, hogy lehetnénk kúrópajtik. Én csak mosolyogtam és húztam egy újabb képzeletbeli strigulát az adott napra. Három különböző nő, kevesebb mint húsz óra alatt, ugyanabban az ágyban, minimum 2 órás menetekkel. Hát, Barney Stinson bekaphatja. :D

Pötty. Így hívtam a csajt, akinek a szeretője lettem. Tündéri teremtés. Amikor először láttam, azt hittem, hogy egy porcelánbaba, annyira tökéletes volt. Feszes combja, apró popsija és szende pillái azonban csak a külcsin, az ágyban egy mocskos kurva, aki bármit megtesz nekem. Bármit. Kecses mint egy gazella, az erkölcseinek maradék részét éppen most hagyja el, ahogy a szexben is egyre csak a határait keresi. Minden egyes dugásunk, jobb és jobb lesz. Ilyenkor nem értem férfitársaimat, hogy nem lehet odafigyelni egy ilyen teremtésre, hiszen a pasija havonta jó ha egyszer lekúrja. Nem csoda, hogy elkezdett kikacsintgatni. Fiatal még a szentem, de a farkamat nagyon szereti, viszont fontos számára, hogy ne bukjon le. Adtam neki tanácsokat, hogy hogy maradhat feddhetetlen a pasija előtt. Jó vagyok benne, 10 éve csinálom és sosem buktam le.

1. Az okostelefonok korát éljük, én is viszem magammal még szarni is, de ha a párunkkal élünk együtt, akkor fel fog tűnni neki, hogy még a fürdőbe is viszed magaddal. Engedd el a telefont, legyen látható helyen, ne vidd magaddal mindenhová. Ha állandóan cipeled, fel fog tűnni a másiknak.
2. A kommunikációs csatornák kibaszott fontosak. Lehetőleg ne Facebook messengeren tartsuk a kapcsolatot a szeretőnkkel. Egyrészt ha a szerető esetleg meg akar zsarolni, az szopás, másrészt egy közös, nyaralós képes facebookozás esetén, rendkívüli meglepi lehet a felugró csetablak. Használjunk gmailt, snapchat-et, vibert, whatsapp-ot. Ezek telóról rendkívül könnyen kezelhetőek és könnyű törölni az előzményt. Nekem a személyes kedvencem a gmail, azon is direkt erre a célra létrehozott emailcím (kamunévvel), beállítva második fióknak, ami nem ad értesítést. Így ha szeretett párunk egészen véletlenül turkálna is a telefonunkban, ritkán nézi meg a másodlagos gmail fiókot. Ha mégse fogadod meg a tanácsomat és facebookon csetelsz, akkor telefonon a messenger-ben be lehet állítani, hogy ne kapj értesítést attól a személytől. Mondanom sem kell, hogy hány kellemetlen percet kerülhetsz el vele, ha édes párodnak nem kell azt kérdeznie, hogy "na ki írt, drágám?"
3. Egyértelmű üzenetek azonnali törlése. Nincs tökéletes védelem és ha nem is párunk akad rá a románcot bizonyító beszélgetésekre, egy rosszindulatú kollega, a felszarvazott szerető vagy fontos emberek esetén hackerek is beleköphetnek a levesbe. Ha olyan üzenetet írunk, aminek a szövegkörnyezetéből egyértelműen beazonosíthatóak vagyunk, akkor azt töröljük ki. Persze a másik oldalon még meglesz, de egy fokkal biztonságosabb. Én eleve úgy csinálom, hogy igyekszek ködösen fogalmazni így ha bármi gebasz van, a beszélgetésből nem feltétlen jön le, hogy azt bizony én írtam.
4. Randihelyek megválogatása. Mondanom sem kell, de tényleg sokan csúsznak meg ezen. Sokan azt gondolják, hogy ha kimennek egy városszéli parkba, vagy eldugott kávézóba akkor ott senki nem akad rájuk. Ez a legfelelőtlenebb dolog amit az ember tehet. Olyan helyre kell menni, ahol eleve sokan vannak, így elveszünk a tömegben és nem az ölelkező pár leszünk a padon. Étterem, kávézó bizonyos szituációkban tabu, kicsi ez a budapest, csak autópályát építeni köré drága, úgyhogy vagy menjetek le érdre, csepelre vagy egyéb gagyi olcsójánosoknak való falukba, ott tutira nem akad rátok senki. Egy haverom rendszeresen a déli pályaudvar várójában találkozott a szeretőjével, onnan mentek szobára, azt mondta, hogy az benne a jó, hogy ott úgyis külföldiek meg vidékiek fordulnak meg inkább. A rendőrpalota melletti padok se szarok, csak vigyázzatok, hogy ne ott kúrjatok, mert nem kell messzire bevinni majd titeket.
5. Ha az egyik fél egyedülálló és van lakása, akkor a baszás része, relative egyszerű. Ha mindkét fél kapcsolatban él, akkor viszont a legjobb választás panzió, erdőszéle, nyilvános wc-k (már akinek van gusztusa hozzá). Ne kövessük el azt a hibát, hogy a hitvesi ágyat izzadjuk, meg testnedvezzük össze, előbb utóbb fel fog tűnni, az odaszáradt geci, a hajszálak, vagy egy fülbevaló. Jobb a békesség. 
6. Szexsérülések. Én kibaszottul szeretem ha a nő karmol, harap, szív. Nyilván vérmérséklettől függ ez a dolog, de ha otthon vár az asszony/férj akkor jobb ha a harapásnyomokról nem kell magyarázatot adnunk. A szeretőség kompromisszumokkal jár, mondjunk le a karmolások okozta élvezetről.
7. Van egy szabad órád dugni, de utána otthon kell lenned. A partnered se teljesen hülye, látni fogja, hogy megizzadtál, érezheti rajtad a másik fél parfümjét, leveheti a boxeredben/tangádban maradt árulkodó foltokat. Ha nincs lehetőséged lezuhanyozni, vagy tisztálkodni akkor vagy nagyon óvatosban csináld, vagy ne tedd. A nőknek különös érzékük van ahhoz, hogy lássák a férfin, hogy kielégülten jön haza vagy sem.
8. Hordj magadnál nedves törlőkendőt. Mindig. Akkor is ha férfi vagy. A csaj szemfestéke, rúzsa nyomot hagy, ha azonnal reagálsz sokat tudsz menteni a helyzeten, akár ruháról is. A nyak áttörlése egy ilyennel semlegesítheti a másik ottmaradt illatát, plusz egy publikszex után higiénikus környezetet teremthet.
9. Védekezés. Ha otthon fogamzásgátló tabi van, de a szeretőddel csak gumival csinálod, akkor legyél kibaszott figyelmes. Nehéz kimagyarázni, hogy miért hordasz magadnál óvszert. Ha mindkét fél tabizik, akkor nincs gáz, ha viszont otthon is gumi van, akkor arra figyelj, hogy ne az otthoniból vegyél el, azzal a dumával, hogy majd visszapótlod. Vagy nem lesz olyan a rossmannban, vagy idő előtt észreveszik a hiányt, vagy megszüntetik a gyártását, vagy fenetudja. A lényeg, hogy mindig történik valami, így saját, jól elrejtett készlettel dolgozz. 
10. Szex a pároddal. Főként nőkre jellemző, hogy ha szerető van, akkor otthon már kevésbé vannak kiélezve a szexre. Eleve cink a rádforduló pasit visszautasítani, a fejfájás, a fáradtság tudjuk, hogy kamu, még ha egyszer egyszer bele is fér. Ne csak hagyjátok, hanem néha legyetek ti is kezdeményezőbbek. A jollyjoker minden esetben a váratlan szopás, csak azért mert szereted. Miután rendesen letorkoztad, egy szemernyi kétsége se lesz arról, hogy csak őt és őt szereted. Egy valamirevaló férfi pedig kúrja az asszonyt is rendesen, még akkor is ha a szeretőtől jött el fél órája. Aki nem az meg tegye.  

   +1 A szeretőtartás egy diszkréciót és türelmet igénylő hobbi. Ha képtelen vagy ezekre, akkor le fogsz bukni és meg is fogod érdemelni.

"A férje ő lett, a fiúja meg én
Tudod ki van ez találva."

A megcsalás eleve egy érdekes dolog. Valahol tök romantikus dolog, hogy az egyik annyira ragaszkodik a párjához, hogy elhagyni nem akarja, közben pedig mással éli ki testi/lelki vágyait. Hosszú idő után most én lettem szerető, ami 10 év szeretőtartás után kicsit furcsa, de rájöttem a dolog analógiájára és arra, hogy miért éri meg ez a kapcsolatban lévő félnek. 

Két éve történt, egy rövidfilmforgatásra kerestem statisztákat, elég kevesen voltak, plusz fizetni sem tudtam érte sokat, így lényegében bárhol voltam, vadásztam az emberekre. Egy füstös kis kocsma bejáratánál láttam meg a lányt, göndör fürtjei, feszes combjai rögtön elvarázsoltak, de első gondolatom nem az volt, hogy hogy pörögne a farkamon, hanem az, hogy milyen jól mutatna a képernyőn és már be is ugrott, hogy melyik részhez tudnám felhasználni ezt a kis tündért. Odamentem, bemutatkoztam felvázoltam neki a dolgot, tetszett is neki így sínen volt az ügy. Közben megjelent a pasija is, egy magas, kreolbőrű, jóképű srác, bár árnyalta a latinlover érzést az ízléstelen fux a nyakában, de a lényeg nem is ez, neki is elmondtam a sztorit, nem balhézott így nyugodt voltam. Egy hónap múlva a kiscsaj ott is volt a forgatáson, rendben le is zajlott mindenki boldog volt. Utána bejelöltem facebookon, váltottunk pár szót, megköszöntem neki mindent és egy darabig ennyiben maradt a dolog. Aztán elkezdett keresni. Nem nyomulósan, hanem csak szolidan, hogy arra jár, szívjunk el egy cigit, később dobjunk egy kávét, ilyesmik. Ez tartott körülbelül egy évig, teljesen egészséges haveri kapcsolat lett köztünk. Egyszer megkért, hogy segítsek neki, ugyanis az egyetemen ahol tanul, az egyik tanár zaklatja. Mármint szexuálisan. Mivel jó kapcsolataim vannak, ezért utánajártam a dolognak, sajnos több lányt is zaklatott így megdönthetetlen bizonyítékkal a kezemben elintéztem a csávónak egy kis börit, a csaj tök hálás volt, kicsit bensőségesebb lett a kapcsolatunk, de még mindig semmi extra. Egy ilyen kávés-cigis találkozón kiszúrta, hogy van tetoválásom a hátamon megkért, hogy mutassam meg neki, aztán észrevette a műkörmök okozta félreérthetetlen karmolásnyomokat a testemen, a harapásokat a vállamon; kérdezte nővel voltam? Kaján vigyorral válaszoltam neki, hogy szoktam. Vágyakozó tekintetét mai napig képtelen vagyok elfelejteni, rám mosolygott, majd a távolba és szinte csak maga elé mondta, hogy "de jó neked". Kérdeztem, hogy a pasija nem bassza meg rendesen, vagy mi, erre kiderült, hogy havi szinten jó ha egyszer van szex, akkor is latymatag, sörízű, pállott klaffogás. Mivel ekkor már számomra rendithetlenül friendzoned volt a csaj, így nem mentem bele a dolgokba, más esetben már valószínűleg fél órával később élete legnagyobb orgazmusát élte volna át. Telt az idő, úgy esett, hogy az egyik ismerősén keresztül oda adta be a jelentkezését ahol én dolgozom, persze eljártam az érdekében, így fel is vették, igaz mai napig nem mondtam meg neki, hogy nekem köszönheti, de az élet úgy jó, ha tele van névtelen hősökkel, szerintem nem szép dolog kihasználni az ilyen eseteket, akiket szeretek azokon szívesen segítek, plusz valószínű szarul is érezte volna magát azzal a tudattal, hogy csak az én szavam miatt vették fel. Így a kávézások és cigizések napi szintűek lettek, majd egyszer úgy esett, hogy egy napot ki kellett vennem, hogy intézzem a dolgaimat, feldobtam neki, hogy vegyen ki ő is szabit, jóidő van, lazuljunk a városban. Szeme se rebbent, már töltötte ki a szabispapírt. Itt kezdődött el valami.

Aznap mászkáltunk, bementünk butikokba, nézelődni, azzal versenyeztünk, hogy ki tud gázabb ruhát aggatni a másikra, reggeltől estig ökörködtünk, toltuk a Tibi Atyánál a roséfröccsöt, aztán felültünk a Budapest Eye-ra. Tovább hülyültünk, aztán egy jelentőségteljes pillanatban elcsattant az első csók. Én ekkor kivételesen szingli voltam, de ő nem és eléggé úgy gondoltam, hogy hűséges típus. Mint kiderült eddig az is volt. Vad csókcsata folyt, ruhán át tapi én álló fasszal már ott tartottam, hogy simán lekúrom a kabinban Budapest felett, de sajnos nem éreztük az időt és mire lekerült róla a bugyi, már majdnem földet értünk. Talán a spiccesség múlása, vagy a pasija telefonhívása kicsit visszavetette az indulatokat, így aznap nem történt semmi. Másnap a munkahelyi kávézásnál lopott pillantások, észrevehetetlen flörtölések és láthatatlan érintésekkel adtuk egymás tudtára, hogy kívánjuk a másikat, de se ő, sem pedig én nem voltunk olyan helyzetben, hogy teret és időt tudjunk szánni a másikra. Hetek teltek el, sötét sikátorokban való, öt perces csókcsatákkal, ölelkezésekkel és pajzán sms-ekkel, mígnem egyszer ő tanulmányi szabin volt otthon. Ő még a szüleivel lakik így eléggé felszabadult volt a napközbeni szabadidő miatt, főleg mert a lakás is üres volt. Épp ebédszünetemet töltöttem egy étteremben, mikor jön az üzi, hogy odaugrom egy cigire? Perszehogy odamentem. A lépcsőházban rámakaszkodott, harapott, karmolt, úgy csókolt, majd kézenfogva becipelt a lakásba és félreérthetetlen mozdulatokkal metakommunikálta azt, hogy gyere basszál meg. Több se kellett, a nyár első hetei voltak, a legnagyobb forróság tombolt dél és egy óra között, ahogy a nyitott panelház ablakain keresztül, a kiscsaj hatalmas élvezései törtek ki. Keményen kitettem magamért, háromnegyed órán keresztül kúrtam, rendíthetetlen, mikor megállított, hogy ő már nem bírja, élvezzek el én is. Több se kellett, lenyomtam egy olyan sorozást, amitől még Rocco is megemelné a kalapját, aztán brutálisan beborítottam gecivel. Ránéztem az órámra, fél három. Basszameg. A nagy hévben rájöttem, hogy az ingem a kúrás nagyrésze alatt rajtam lógott, egy merő izzadtság lett, a hajam olyan volt, mintha egy szemét fodrász direkt elbaszta volna, gondolhatjátok. Visszasiettem az irodába, persze páran levágták, hogy mitől tartott ennyi ideig az ebédszünet, de nem volt gáz. Hetek teltek el ismét, mire a kiscsajjal újra eljutottunk oda, hogy széttegye a lábát, de most nem adtam esélyt arra, hogy idő előtt kelljen távoznom, így egész éjjel kúrtunk, szegény lány másnap úgy ment haza, mint akinek egy dinnyét kéne a lábai közé szorítva gyalogolnia. 

Amikor elköszöntünk és elindult, néztem az ablakon keresztül ahogy távolodik és olyan boldogságot éreztem, amit eddig ritkán. Itt jöttem rá arra, hogy miért jó szeretőnek lenni. Kicsit olyan mint egy verseny, ahol te érsz be előbb, hiába voltál a mezőny teljes ideje alatt lemaradva. Míg egy sima (egészséges)kapcsolat az nem verseny, nincs rivalizálás, addig szeretőként azt érzed, hogy jobb vagy valakinél, legyen az kinézet, intellektus vagy éppen szexuális teljesítmény. Az ablakban egy cigivel a kezemben néztem a lányt, távolodott, néha visszapillantott, már nem láttam az arcát, de éreztem, hogy amikor visszatekint mosolyog. Ez egy második orgazmus, egy második kielégülés, ami nem jár spriccelő gecivel, ám legalább olyan jó. Felcsendült bennem a nóta, hogy "A férje ő lett, a fiúja meg én, Tudod ki van ez találva.".

Beültem a számítógép elé, youtube>tankcsapda-mindigpéntek és artikulátlanul, közönségesen ordítottam, közben a szobában ráztam a fejem és már átéreztem lukácslaci minden egyes kibaszott mondatát, mert lehet azt súlytanul énekelni, hogy "de ha kilép a felvonóból, néha már a lépcsőházban enyém a keze a lába...".

Ezt érezni kell és mivel elég sok szerető él ma Magyarországon, ezért sokan érzik is. LukácsLaci pedig remekül megfogta a lényeget, még ha kicsit közönséges is, de 

"Elég szúrós de neki mégis
Az én dárdám hegye kéne"

Ha úgy éljük az életünket, hogy kenyerünk a megcsalás és desszertünk a lelkek kínzása, akkor bizony találkozni fogunk, az úgynevezett féreg lány archetípussal. Ezek azok a nők, akik valamilyen tulajdonságukra teljességgel igénytelenek, legyen az a testük, öltözködésük, higiéniájuk vagy a beszédük. Az eleve alacsony, de még felkapaszkodó önérzetű lányokon rúgni, még szerintem is kicsinyes dolog, de ha már megkaphattak engem, akkor cserébe ellenszolgáltatást várok, így a szellemi alázás és megmaradt önbecsülés hugyos-sáros porba tiprása, egész kellemes időtöltés egy laza kedd reggelen. 

A kövér lányokkal nagy általánosságban nem az a baj, hogy kövérek, hanem az, hogy a dagadtságukhoz jellemzően kétféle habitus párosul. Az egyik a nagypofájú megmondóember, aki önnöndagadtságát szociális téren próbálja kompenzálni, jófej odamondós stílussal, ezáltal önmaga a/2-es karikatúrájává válva. A másik a szende mosolygós, belül világfájdalmasos aki a világot hibáztatja azért amilyen ő lett. Közös jellemzőjük, hogy nem áll szándékukban változtatni, őket úgy szeressék ahogy vannak, de ha hozzájuk egy mackós férfi lép oda, akkor arrogáns pillantások mellett, fanyalgással néznek át az illetőn. Persze ne legyünk gonoszak, vannak értelmes dagadékok is, akik képesek beintegrálódni a normális társadalomba, de nekik már vagy van párjuk, vagy annyira szürke egérkék, hogy nem akad meg rajtuk a szemünk. 

A lényeg az, hogy ezeket a férgeket előszeretettel dugom, mert egyrészt kurvahálásak tudnak lenni, másrészt bármikor kaphatóak bármire, termetüknél fogva, nem igazán kezelgeti őket senki emberfia. A múltkor, miután taknyosra szopattam egy ilyen hájpacnit és rendesen összecuccoztam a fejét, megkértem, hogy ugorjon már le nekem egy cigiért, mert rosszul vagyok, ha szopatás után(néha közben) nem tudok rágyújtani, erre a csaj már gurult is, szétfolyt szemfestékkel, meg tiszta rokkós képpel hozta nekem a lenti trafikból a dunhillt. Közben meg csillogott a szeme, hogy kedveskedhet nekem. Beszarás. 

Mondtam neki, hogy nincs kedve hétvégén elmenni mozogni vagy ilyesmi, bringázni, futni vagy valami de erre meg besértődött, hogy mert akkor szerintem biztos kövér. Mondtam is neki, hogy jó hogy kövér bazmeg, a kuglófra sem mondjuk azt, hogy krémes, de erre meg elkezdett bőgni. Én nagyon nem kedvelem a feszültséget, így inkább eljöttem onnan, úgysem tudok mit mondani neki, hazudni meg ilyen fontos kérdésekben nem szeretek. A vége az lett, hogy nekiállt utánam futni, hogy ne menjek el, mert ő szeret (wtf..? :D) csak nincs önbizalma a súlya miatt. Abban maradtunk, hogy menjen el akkor szépen edzőterembe, fogyjon le, aztán hívjon ha majd 50 kiló körül van. Sírt, de azt mondta, hogy így lesz. Tiszta megváltónak érzem magam ilyenkor, mert pont ma láttam facebookon, hogy elég jól halad. Más kérdés, hogy valószínűleg azóta a pokolba kíván, de hát mégiscsak megváltoztattam az életét, nemde? 

Aztán vannak még a szőrösök. Szőrös hónalj, kéz, láb vagy has. Félreértés ne essék, egy kellemesen fazonra nyírt suncival semmi bajom, sőt még jobban is kedvelem mint a tükörsimát, de azért az őserdőknek is van határa basszameg, ráadásul irtják azt is. Komolyan halálom mikor egy nőnek szőrös a keze. És mennyi ilyen van. Undorító, fekete, erős szőrszálak és majd kiszúrja a szememet, nem bírom levenni róla a tekintetem. Egyszer egy csajnak leepiláltam, majd kihívták a rendőröket a szomszédból mert azt hihették, hogy disznót áldozok vagy ilyesmi. 

A személyes kedvencem viszont egy modell csaj volt, aki egyszer feldobta, hogy ugyan ugorjak már át hozzá, hogy rommá kúrjam. Másnap a megbeszélt időpontban mentem is, ismertem régebbről, fullos kis ribanc, az egóján kívül semmi kiábrándítót nem találtam benne, na de mikor beléptem a lakásába, akkor azt hittem elhányom magam. A folyosón kosz, rendetlenség és macskaalom szag terjengett, a konyha mosogatója tele volt hónapos edényekkel, a szobában szétdobálva a folyásos bugyik és egyéb női undormányok, a fürdőszobában pedig hegyekig állt a mosatlan, a wc meg csíkosra volt szarva. Én nem vagyok egy finnyás gyerek, de ott, akkor abban a percben úgy döntöttem, hogy ennyit maximum egy elsővonalas hollywoodi celeb érne meg, hiába van jó teste a kis kurvának, de én itt elővenni a farkamat nem merem, még a végén elfeketedik és holnapra leesik. Az meg senkinek nem lenne jó. 

Aztán vannak még az öltözködésben igénytelenek, ezek rendszerint vidéki, vagy nagyon külvárosi lányoknál figyelhető meg, ahol a stílus mint olyan, megmaradt a gumicsizmánál és a kantáros kertésznacinál. Ezek a lányok rendszerint kedvesek, jó testük is van, a falusi életmód miatt remekül szopnak ám valahogy rohadt ciki mutatkozni velük, a turkálós, megkopott queen feliratú pólóik, meg strasszos farmerjaikkal, ahogy vmi noname sportcipőben flangálnak, filatáskával a kezükben. Bennük az a jó, hogy formálhatóak, persze ehhez bele kell invesztálni némi lóvét a projectbe, de szerencsére ők nem ismerik a guccit, így ha a h&m-ben bevásárolsz nekik, már attól lefossák a bokájukat és azt hiszik, hogy következő lépés már a kifutó. 

Ők a nők legaljai, bármikor fel lehet velük törölni a padlót és kellően hiszékenyek ahhoz, hogy bármikor kúrhass mellettük két másikkal. 

ui.: a dagadtak erősen izzadnak is, szóval csak óvatosan fiúk

Az internet tele van, mindenféle síró női levélkével, blogocskával, hogy milyen stresszben élnek, elnyomó, bántalmazó kapcsolatukat elemzik, próbálnak egy kevés megértésre lelni az online felületen. Ám mi van az elnyomókkal, a bántalmazókkal? Akik teljesen megnyomorítanak egy életet, akik lelkeket facsarnak ki és életművüknek hála, ezek a nők soha nem fognak tudni úgy szeretni, ahogy előtte. Róluk keveset olvashatunk, leginkább azért, mert legtöbben nem tudatosan csinálják, nem mérik fel pontosan a tettük súlyát. Én viszont ebben is kivétel vagyok, pontosan tudom, hogy hány nőt aláztam meg, törtem a szívét szilánkosra és végeztem ki úgy a lelküket, hogy soha nem lesznek már igazából boldogok. Jól le is írom.  

Úgy két-három éve regeltem love.hu-n, mert kíváncsi voltam, hogy ez a netes társkeresés milyen is, előtte végletekig lenéztem ezt a fajta ismerkedést, ám az internet egy új világot tárt elém. Félre ne értsetek, a neten mindig otthonosan mozogtam, képben voltam vele, hogy elhanyagolt háziasszonyok, önbizalomhiányos tinikurvák és prostik gyűjtőhelye az ilyen, ám mivel próbálni sohasem próbáltam, így nekifeszültem. A profilom kitöltésekor egy kellemesen diszkrét, intelligens és határozott formát próbáltam meg felvenni, amilyen vagyok a való életben is, egyedül a nevemben hazudtam, mert az elég egyedi, így közösségi oldalon egyből megtalálnának, az meg senkinek nem hiányzott, főleg nem az akkori barátnőmnek. Sajnos a kisugárzásom a netes viszonyokban nem annyira használható és ez eléggé érezhető is volt, mert míg utcán, szórakozóhelyen gond nélkül szedek fel fullos nőket, addig a társkeresőn a célszemélynek van ideje gondolkodni. Megnézi a képet, hogy elég snájdig-e, aztán inkább rányom egy olyanra, akinek szoborszerű felsőteste van, meg egy m3-as bmw mellett pózol, pedig legbelül sejti, hogy nem az övé, de a remény hal meg utoljára. Persze azért ha eljutottunk addig, hogy valaki visszaírjon, onnantól az estek 80%-ban már nem volt gond, társaságomról úgy hírlik legendás. Volt egy kiscsaj, 18 éves, nézem, az egyik legtöbb láv pontszámmal rendelkező kiscsibe az adott felületen. Szép arc, vadóc tekintet, szenvedélyesen ülő, mélybarna szemek, mondjuk fura volt, hogy csak az arcáról van kép, sejtettem, hogy kicsit husis, de hát én nem vagyok válogatós. Rá is írtam, valami egyszerű de jópofa dumával, vissza is írt, aztán ilyen hajnalig tartó levéláradat jött. Magázódva beszélgettünk, ami adott egy kellemes pikantériát, jó volt konstatálni, hogy korához képest értelmes, igaz ő legalább tízszer annyi iq pontot tulajdonított magának. Ezen rendkívül jól elszórakoztam, kicsit még talán meg is érintett volna az egész, ha nem lett volna a csaj annyira, de annyira butuska. Tudod az a fajta, aki azért hülye, mert van egy kis esze és azt hiszi, hogy ez már mindenre elég az életben való boldoguláshoz. Először nem vett komolyan, ez mondjuk engem nem nagyon zavart, mellette három másik csajjal is ment a párhuzamban a szerelem. Aztán ezekből a levelekből így szép lassan napi szintű megszokás lett, lényegében egész nap egymással beszélgettünk. Teljesen belémesett, minden szavamat itta. Akkor már küldött magáról egészalakos képeket is, hát mit ne mondjak, jó húsban volt, így a találkozást annyira nem erőltettem, mindig kivágtam magam, hogy sok a meló, meg ide utazok, oda utazok. Ez spec igaz is volt, csak más nőkhöz. Magam is meglepődtem, hogy mennyire kitartó, lassan 5 hónapja ment a levelezés, már szerelmemnek hívott és teljesen beleintegrált a saját életébe. Itt tanultam meg, hogy a lelki kínzás legalább olyan nagy örömforrás számomra, mint a megcsalás. A csaj elég lusta személyiség volt, így az első dolog amivel tudtam baszogatni az ez. Persze ne úgy képzeljétek el, hogy odaírom, hogy lusta vagy azt csá, hanem szép kacifántos mondatokba rejtve utaltam és szépen lassan kezdetét vette a játszma. A játszma ami abból állt, hogy apró cafatokra tépem a szívét, majd utána kedvesen, bókolva összerakom és amikor ismét boldognak érzi magát, akkor jöhet az újabb szilánkokra törés. És így ment ez még egy évig. Persze azért megengedtem neki, hogy lásson élőben is, néhányszor találkoztam vele, végtére is szeretek jótékonykodni, ilyenkor mindig madarat lehetett vele fogatni.A találkozás alkalmával boldog volt, a búcsú percében pedig forró könnycseppekkel, erős szorítással és hosszú csókkal engedett tovább utamra. Ezek voltak a kedvenc részeim, mert már a hazafelé úton azon gondolkodtam, hogy ezen lelki magasságból, hogyan zuhan majd a mélybe. Volt egy találka, autóval mentem érte, elvittem vacsorázni egy kellemes, kiülős helyre, ő bort kóstolt és rákot evett, én csak limonádét kértem és halat. Kellemes esténket úgy időzítettem, hogy a már előre jeleztem neki, hogy valószínűleg nem tudok maradni éjszakára, mert egy rég nem látott ismerősöm érkezik haza japánból és megyek ki érte a reptérre, majd onnan bulizni megyünk. Nem feszegette a kérdést, hogy ki lehet az, így én nem erőltettem a sztorizgatást. Kiugrottam mosdóba, a telefonom az asztalon maradt, pont hívott a Gyöngyi, majd mivel nem ért el írt, hogy előbb érkezett meg, ott vár, menjek érte. Mögé egy puszis szmájli. Nos az okostelefonoknak az a nagy hátránya, hogy lezárt állapotban is kijelzi az üzenet tartalmát, így szegény lány a kíváncsiságtól, olyat látott amit nem akart. Nem szólt semmit, tartotta magát, először észre sem vettem rajta semmit. Mondtam neki, hogy mennem kell, ekkorra már rég befejeztük a vacsorát, ő egy üveg zöldveltelinin is túl volt, hazavittem, majd az autóban való búcsúzkodás során azért csak nem bírta tartani magát és rákérdezett, hogy ki az a Gyöngyi. Mondom egy barátom, akiről meséltem. Látom, hogy kezd könnyes lenni a szeme éreztem, hogy itt még rá lehet tenni egy lapáttal; régebben összejártunk dugni, de ma már csak barátok vagyunk - foglaltam össze rövid történetünket. Mosolyogva az arcára lehelltem egy csókot, afféle hosszú barátit, amin érzed, hogy nincs mögötte olyan érzelem. Ő megfordult és felment én pedig elhajtottam. Aznap éjjel míg én szanaszéthajtottam Gyöngyit egy lepukkant panzió franciaágyán, ő 17 sms-t írt és hat olyan emailt amely összefűzve, terjedelemben lenyomná ady összest. Csak futólag olvastam át, nem nagyon volt hangulatom a picsogásához, így odamentem másnap a lakásához, letettem egy csokor rózsát az ajtója elé, majd hazamentem pihenni. Megérdemelte a csokrot, ez volt a 10. nagy összetörése. Tetszett benne, hogy sokat bír, szeretem a szívós ribancokat, így nem kell minden egyes kis játékomhoz új alanyt keresni. Ki kellett találnom valami újat, amivel tényleg megkoronázhatom a lelki kínzásaim sorát. Olyan dolgot vettem elő, amit a 90-es évek filmjei vettek alapul, ami nem más mint a fogadás. Közelgett az egy éves évfordulója annak, hogy megismertük egymást, az utolsó hónapban elhalmoztam őt szeretettel, vittem programokra, egy hosszú hétvégére tengerpartra, figyelmes voltam, igazi mintapasi. Ekkor már a barátnői is ismertek, mind odavoltak értem, amikor társaságban voltunk, le sem tudták venni rólam a szemüket, láttam az olvadozó tekintetüket és a saját barátnőjükre való irigységet, amiért neki ilyen jó férfi jutott, ők meg szenvednek valami trógerral akik még egy sörre sem tudják meghívni őket. Az évfordulóra különleges programot találtam ki, hintóval mentünk fel vonyarcon a Bock Bisztróhoz, zenét rendeltem, különleges vacsora várt minket, a lány remegett a boldogságtól. Az est folyamán virágot kapott, szerelmes szavakat súgtam a fülébe és kacér érintésekkel tettem még különlegesebbé az élményét. Közel jártunk a zárórához, így közelebb húztam a székem, jelentőségteljesen ránéztem és hozzá szóltam, hogy mondanom kell valamit. Mivel a női logika bármennyire is hangoztatják, hogy nem kiszámítható, nagyon is az, pontosan tudtam, hogy azt hiszi, hogy meg fogom kérni a kezét, örömkönnyek tették fátyolossá a szemét, majd azt mondtam neki; fogadtam egy barátommal, hogy el tudom csábítani a lávponthu-ról azt a nőt akit csak mutat. Egy év volt kikötve, nyertem egy sört. Felálltam, fizettem és az ügyesen két utcával lentebb hagyott autómmal elrepültem mint a szél. Állítólag azóta pánikrohamai vannak, de ezt nem tudom biztosan, mert azóta nem keresett. Milyen egy hálátlan picsa! 

Éreztétek már úgy, hogy mikor szinglik vagytok, akkor a kutyának se kelletek, aztán mikor nagy nyűglődések árán összekukáztok valami teljesen átlagos szürke egérkét, akinek alig van melle, akkor hirtelen megindulnak a pillantások és egyről a kettőre jönnek azok a szituációk, amik eddig teljesen elkerültek? A félrelépés analógiája erre az érzésre vezethető vissza. Mikor még csak bontogattam félrekúrós farkam szárnyait, hamar rájöttem, hogy magához a megcsaláshoz elengedhetetlen egy alany akit eleve meg lehet csalni. Mivel népszerűségemet aláásni nem akartam, főleg nem a középiskolás éveim alatt, így muszáj volt egy olyan lányt találni aki azért mutatós darab, esze már nem feltétlen kell, hogy legyen, de bízzon annyira bennem, hogy bármikor bármit elhiggyen. A saját sulimból nem igazán lehetett ilyet választani, mert hiába voltam a fiúk között igazi király, hogy egy testvérpárt lekúrtam, a ribancok ezt valahogy nem ugyanúgy értékelték. Két sulival arrébb viszont találtam egy kedves kiscsajt, szerencsétlen elég igénytelen volt, simán felvette a kapucnis pulcsit ami már a 2000-es évek elején is gyökér deszkássallangnak számított, én meg valahogy jobban értékeltem a feszülős toppokat, főleg miután kihámoztam a habtestét a lötyögős ruháiból. Szerencsére alapanyag rendben volt, lapos has, bomba feszes tinicsöcsök, a feje kicsit gáz volt, de szépen elvittem bevásárolni, vettünk új ruhákat, amivel a testére irányítottuk a figyelmet, kapott egy kis fodrászt aztán teljesen vállalható lett a kis kurva. Mivel a csaj a hirtelen jött szépüléstől kivirult, teljesen belém habarodott, szépen el lehetett indulni a rövidtávú befektetések hozamát kutatni, így elkezdtünk járni partizni. 

Az ő baráti társasága jött, meg az enyém ami szerencsére így együtt elég nagy volt, hogy feltűnésmentesen el lehessen tűnni percekre, így míg a frissensült Laney Boggs-om rázta a picsáját a tükörnek, simán szopathattam az egyik kis tinikurvát a hely mögötti sikátorban, aki odavissza volt egy sex-on-the-beach koktéltól. Frissencsapolva visszaérkezve a tánchelyre, kicsit furán éreztem magam, nem éreztem azt a zsongást, azt az izgalmat ami kerestem, mondjuk ebben lehet, hogy a szopós ribanc fogazása is közrejátszott, fasz se tudja, de valahogy hiányérzetem volt. Oda is mentem a pulthoz kérni valami erőset és hideget, miközben azt iszogatva a pultoscsaj seggét nézegettem rájöttem, hogy az ilyen jellegű magánakciókhoz semmi élvezet nem társul hacsak nincs meg a lebukás veszélyének lehetősége, és a szerető és a megcsalt közötti valamilyen kapcsolat. 

Aznap kedvtelenül kúrtam szigorúan hátulról a félpocsolyarészeg csajomat, aztán energiámat elvesztve a gondolataimba temetkezve elaludtam. Másnap unott voltam és nem értettem, hogy hogyan tudnám a Hajni és a nővére meghegesztése közbeni és utáni érzést újra átélni, az a szüntelen sóvárgás kapott el, ami miatt teljesen üresnek éreztem az életemet. Ekkor felugrott egy ablak a számítógépen, a csajom barátnője volt az msn-en, hogy jól vagyunk-e. Elmosolyodtam és elkezdtem érezni az addig oly hőn áhított érzést. Nem kellett sok, három-négy átbeszélgetett éjszaka elég volt ahhoz, hogy telenyálazza a párnámat, amit azért kellett az arcába tolnom, hogy az éktelen rikácsolása ne ébressze fel a ház teljes lakosságát. Viccesen konstatáltam, hogy ezek a ribancok milyen idióták, 3xpár óra lelkizésért simán kúrnak a legjobb barátnőjük faszijával, mondjuk tény, hogy piszokjól néztem ki fiatalon, de hát a legtöbb kurva mindig azt mondogatja, hogy nekik elveik meg tartásuk van. Jabazmeg, másnap meg csillogó szemekkel magyarázkodtam a harapás meg karmolásnyomok miatt, de hát cseszettül megérte. 

Valahogy az élet úgy hozza, hogy mindig olyan perverziók kerülnek közelfogadás tárgyává amik nem minket kísértenek. Ha például a néhai középiskolai osztálytársam tudta volna, hogy a szürkeárnyalatos könyv ekkora siker lesz, akkor tutira várt volna pár évet azzal, hogy kikötözzön valami szerencsétlen kurvát az ágyához, majd ritmikus csapkodással absztrakt mintát fessen a csaj seggére. Akkor kegyetlenül elverték őt, szal duplán ráfizetett az akcióra, most meg tőle kérnék ezt a csajok, de hát a fasz se érti a világot. Néha felmegyek egy kiadós zacsiürítés céljából a redtube-ra, aztán mindig szembejönnek olyan deviáns videók, amiket még én is csak pillázok, pedig én már a 2girl1cup vidi nézése alatt is képes voltam gurmé kaját enni.

Nem szívesen beszélek róla senkinek, pedig nekem is van egy perverzióm, ami nem más mint a megcsalás. Persze azért vágom, hogy nem vagyok egyedül a világban aki szívesen hódol eme élvezeteknek, a szeretők megtartása kurvára nem azért van mert valaki nem képes kilépni az éppen folyó kapcsolatából, hanem azért, mert félrelépni kurvajó. Ezt vesézzük most ki.

Tizenhat éves voltam, amikor először figyeltem arra, hogy sokkal keményebben áll a faszom attól, ha éppen a barátnőm mellett állva szemezek egy másik ribanccal. Eleinte nem igazán értettem az érzést, azt gondoltam, hogy csak attól lehet a különös erekció, hogy nagyon tud domborítani a kis barna ott szemben, de aztán mikor következőleg találkoztam vele és egyedül voltam, a főnök ott lenn meg se moccant. Nem foglalkoztam a dologgal, de aztán rendszeres lett, ahogy eljártunk barátnőmmel szórakozni, valahogy mindig rohadt módon izgatott a tény, hogy ő ott van velem én meg éppen a pultoscsajjal flörtölök, vagy éppen egy tinikurvának a seggét taperászom a wc-ben. És tudod miért éri meg? Azért a pillanatért amikor véget ér az akció, mindegy mi az, lehet akár csók, szopás, pinázás, vagy akár egy laza tapi, de azután az a két másodperc adrenalinlöket, hogy igen nem buktál le. Na az az igazi multiorgazmus nem a spriccelő punci.

Kb 7-8 hónapja járhattam együtt akkor a barátnőmmel, mikor az unokatestvérem meghívott minket magához a születésnapjára. Ő nem volt túl szép teremtés, ellenben nagyszájú és népszerű volt, ennek hozományaként három olyan punci várt a nappalijukban, hogy csak néztem, ráadásul kettő feltűnően hasonlított, nem kiderült, hogy ikrek? A harmadik csaj meg a testvérük volt, a Hajnika. Na hát nekem ő tetszett rohadtul, ilyen kis szendeszűz szemekkel nézett, de ha kicsit figyelmes voltál láthattad, hogy valami ördögi mágiával rendelkezhet, már ami a fasztáncot illeti. Iszogattunk aztán elmentünk egy szórakozóhelyre, amit csak az elvált asszonyok kocsmájának csúfoltak. Mulatószene, szintiboy, 20-40-es korosztály vegyesen járta a bakonyi topogóst, kifelé fordított söröscimkés üveggel a kézben. Én az alkoholtól már elég jól voltam, a csajom meg kurvára nem, nem igazán érezte át a hely adta lehetőségeket így aztán hazament, persze finom utalásokat tett, hogy esetleg én is mehetnék, de ezek mondjuk józanul se nagyon szoktak érdekelni. Ott maradtam, jól éreztem magam hajnalban meg hazamentem. Persze a kis szőke hajnikát megtáncoltattam rendesen, akkor igaz még nem a farkamon, de éreztem, hogy ami késik nem múlik. Akkoriban még igazi úriember voltam, így kerestem a társaságát, kedvesen álltam hozzá, szóval panasz sem lehetett, sőt mikor már éreztem, hogy sínen van a dolog, egy ja nagy dugás után, szakítottam az akkori csajommal, hogy mégse érje szó a ház elejét. Másnap már a Hajnikával az oldalamon mentem suliba, mert véletlen ugyanoda jártunk. Fasza is volt minden, egyre többet aludtam náluk, pedig kint laktak valami istenbaszása mögötti tanyaszerű helyen. Mikor már rendesen ráéreztünk egymás testére, majd ráélveztünk egymás testére, egy kellemes későnyári éjszakán kimentem egy szál faszban a ház elé, egyrészt kurvafeelinges volt ott a várostól távol, nulla fénszennyezettség mellett cigizni, látni a csillagokat, meg aztán a hold fényében feltűnt Andi, Hajnikának idősebb tesója, az ikrek egyik fele. Ő is éppen cigizett, annyira megrémültem hirtelen, hogy teljesen el is felejtettem, hogy pörén állok az éjszakában, mintha csak valami elbaszott romantikus film záróakkordja lenne, de aztán hamar kiderült, hogy a következő jelenetek, sokkal inkább valami hardcore poreszra fognak hasonlítani, ezt abból ítéltem meg, hogy mire felmértem a helyzetet, Andi már nem a cigit szívta, aztán szigorúan halkra véve a figurát, nyomtuk az ipart vagy fél óráig. Utána még beszélgettünk, kibaszott lovagiasan éreztem magam, aztán hirtelen átcsaptam besurranóba, a visszalopakodásban ugyanis eddig még nem tettem szert képességre, ám a misszió sikeres volt, akkor éreztem életemben először kurvanagy királynak, mikor Hajni mellett feküdtem közvetlen miután megvolt a nővére. Ekkor megértettem a mocorgó farkamat is a sztori elején és tudtam, hogy félrelépni király!

Mivel minden akciót reakció követ, így a következményektől sem mentesültem, de hát ha ezek a nők olyan suták voltak, hogy képesek legyenek az iskola dohányzójában ordítva az én és a nebulók nagyobb hányada előtt tudtomra adni, hogy mekkora szemét vagyok, amiért először a Hajnikát, közvetlen utána a nővérét varrom le a szülői házban, önkénytelenül is olyan respecthullám zúdult rám amit soha nem gondoltam volna. Szóval szoknyapecér férfiak, forróvérű asszonyok, csak hajrá, félrekúrásra fel!